Tájékozattabb és határozottabb uniós érdekérvényesítéssel több százmilliárd forinttal gyarapodhatna a költségvetés - állítják adószakértők. A kormány adórendszert érintő bejelentéseit jó iránynak tartják, de várják a részleteket.
A napokon belül esedékes társaságiadóalap-feltöltés módszere - az érdekképviseleti szervek tiltakozása ellenére - még mindig a pontatlan találgatásra épít. A mulasztási bírság minimum 20 százalékos, de felső határa a csillagos ég is lehet. Van egy tuti módszer, hogy az APEH mégse büntessen.
Változik a társasági- és az osztalék adóról szóló törvény 2010 januártól. Másképp adózik majd a kapott osztalék ellenőrzött külföldi társaságok esetében és változik az ellenőrzött külföldi társaság fogalma is. A PwC összefoglalta amit tudni érdemes.
A javaslatcsomag a várható piaci előrejelzéseknek megfelelően idén már 5,5-6 százalék GDP-visszaeséssel számol, így az átalakítások a költségvetés kiadási oldalát határozottabban érintik, mint a bevételi oldalt. A változások jelentős része először 2010-ben fogja érzékeltetni hatását, amely választási év, amit jellemzően a költségvetési fegyelem lazulásához vezethet. De mit hoz a csomag a cégeknek?
Egy februárban életbe lépő törvénymódosítás értelmében május 15-től szigorításokkal kell számolni. Mi módosult?
A jelenleg hatályban lévő társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv eddigi legjelentősebb módosításának lehettünk tanúi a közteherviselésről szóló törvényjavaslat elfogadásával. Ennek során részben korábbi elemek kerülnek vissza a szabályozásba - mint a forrásadóztatás -, részben az elburjánzott adóalap módosító tételeket ritkították meg és olyan korábbi fogalmak nyertek új tartalmat mint az ellenőrzött külföldi társaság.
